Hasznos tanácsok és intelmek számítógépről, vírusokról, adatvédelemről, kezdő és haladó felhasználóknak
RSS icon Email icon Home icon
  • Hogyan lehet filmeket és zenéket letölteni INGYEN?

    Posted on február 20th, 2011 Vidi Rita 4 comments

    Hogyan lehet ingyen filmeket és zenéket letölteni?

    Avagy a felhasználó- és szolgáltatótársadalom evolúciója

    Sokat foglalkoztatott az a gondolat, hogy vajon hogyan merül fel egy kezdő, tapasztalatlan felhasználóban az igény arra, hogy mindenféle dolgot letöltsön a netről, aztán rájöttem, hogy elég csak visszagondolnom saját kezdő koromra.

    Eleinte csak az olvasnivalók iránti igényem merült fel, és ha volt olyan elvetemült illető, aki bepötyögte egy-egy könyv vagy magazin szövegét, és feltette a netre, akkor bizony azt bőszen olvastam.

    Megszületik a Napster

    Majd egy-két tárhely rendelkezett már akkora kapacitással is, hogy gazdáik egy-két zeneszámot is feltöltöttek mp3 verzióban, és ezt bárki számára hozzáférhetővé tették, chat-eken népszerűsítették. Ha valakinek többre volt igénye, elküldték CD-n. A tárhelyek kapacitása véges, és erre két amerikai egyetemista is elég korán rájött. Így aztán, hogy saját szükségleteiket kielégítsék, feltalálták a Napstert. Ez a kis szoftver tudta azt, hogy nem webtárhelyekről töltött le, hanem más felhasználók gépéről töltött át. Ez a dolog oda-vissza működött, tehát bárki tudott más fájljai között keresgélni, és letölteni magához. Elég volt létrehozni egy erre elkülönített könyvtárat a gépünkön, és máris bekapcsolódhattunk a rendszerbe.

    És ugye milyen az ember? Nemcsak addig eszik, míg éhes, hanem leginkább addig, míg szétpukkan. Megaztán ha van spájz, oda is lehet raktározni. Akik meg amatőrök a Napsterezésre, majd megveszik kalóz CD-n, a Napsteres felhasználóktól, nem igaz?

    A Napstert nagyüzemi fájlcserére kezdték használni a júzerek (felhasználók szlengesítve), főleg zenék esetében. Ez viszont rögtön szemet szúrt a zenei kiadóknak – azon most ne vitatkozzunk, hogy joggal-e. Megkezdődött az évekig tartó hercehurca, hogy tiltsák be a Napsterezést, mely precedens értékű bírósági tárgyalással végződött: a Napster feltalálóit kötelezték arra, hogy szüntessék be tevékenységüket.

    Megtörtént. És ekkor az igazi harc megkezdődött.

    A warezolás

    Ugyanis a felhasználók éhesek maradtak. Ki a fene akarna megvenni egy zenei CD-t 4-5ezerért, ha letöltheti INGYEN, mp3-ban? A Napster helyét átvették az úgynevezett warez oldalak, amik azért jöttek létre, hogy jogvédett tartalmakat osszanak meg a felhasználókkal, de már nem a Napster liberalizmusának égisze alatt, hanem sokkal inkább pénzért. Emelt díjas SMS-ekért cserébe, fix adatokat lehetett letölteni.  (Egy zenét, fél filmet, stb.)

    A warez olyannyira jól bevált a felhasználók számára, hogy mai napig létező dolog. Naponta legalább 8 levelet kapok zombi géppel rendelkezőktől efféle szöveggel: Csak egy SMS, és máris jönnek le a legújabb filmek!

    Sok kis SMS sokra megy, ez ma már milliárdos üzletág.
    Csak éppen bűncselekmény. Na, nem letölteni egy ilyen oldalról, hanem egy ilyen oldalt üzemeltetni.
    Ma már életstílussá vált nem elmenni a moziba, hanem egy új film megjelenésekor rákeresni a neten, és letölteni, például az itthoni premierrel egy napon. Hogy kamerás verzió? Hogy torz a hang?

    És akkor mi van? Megvan a gépemen!- gondolják a felhasználók, és ezt az érzést semmiféle dolbiért vagy 3D hatásért nem cserélnék el.

    A warez jellemzője tehát az, hogy lényegében csak szerzői jogdíjas termékek letöltésével foglalkoznak, pénzért.
    A warez egyik alternatívája az emelt díjas SMS-ek küldözgetése helyett a havi fix díjjal benevezhető FTP szerverekről való letöltés.

    A torrent

    Tapasztaltabb és „lopott cuccért” fizetni nem akarók úgy gondolták, hogy a warez elavult. Helyette kitalálták a torrentezést, amely a régi Napster elveire épül, de figyeli a letöltés-feltöltés arányát, és afféle kredit rendszert használ arra, hogy a „szolgáltatás” minősége kiegyensúlyozott maradjon. Ugyanis a felhasználók, ha tehetik, csak letöltenek. Mert ilyen önzőek vagyunk mi emberek, főleg az internet anonimitása mögé bújva.  A torrentezéssel viszont együtt jár, hogy saját részünkről is biztosítani kell a feltöltést, különben nem lesz elég kreditünk arra, hogy letölthessünk.

    A torrent tulajdonképpen egy közvetítő a számítógépek és felhasználók között.
    Ingyenes, nem kell a fájlokért fizetni.

    Letölteni innen is szabad, csakhogy mivel a kreditrendszer miatt a feltöltésünk is alapvetés, ezért aki torrentezik, az sarkosan fogalmazva, bűncselekményt követ el.

    „És akkor? Pereljenek be!” – felhasználókat még sosem fogtak perbe, de torrentoldalakat már igen, és általában ezekben a perekben ezek az oldalak veszítenek. De amint levágnak egy-egy „torrentfejet”, kettő nő a helyére.

    A helyzet idehaza

    Magyarországon a helyzet kimondottan kiélezett. Itthon az üres adathordozókra is jogdíjat fizetünk, akkor is, ha saját adatainkat tároljuk azokon. Egy CD árából kb. 90,- Ft az Artisjus nevezetű, szerzői jogvédő egyesület számláján landol, amit ők visszaosztanak a magyar és külföldi előadóknak.

    Felhasználói jogvédő szervezetek – tényleg, van ilyen? J – viszont azt mondják, hogy ha már jogdíjat fizetek, akkor JOGOSULT vagyok azokra az adathordozókra jogdíjas anyagokat tölteni, tehát akár torrentezni, warezolni is!
    De az Artisjus nem így gondolja.
    Ez olyan, mint a jó és a rossz örök harca, csak épp még az nincs eldöntve, hogy ebben a szituban ki a jó és ki a rossz.

    Új szelek

    A letöltéseket biztosító oldalak általában azzal érvelnek, hogy milliónyi NEM jogvédett fájl található a szervereiken, és nincs kapacitásuk azt figyelni, hogy a felhasználók mit osztanak meg egymással.

    Láttuk eddig a warezt, a torrentet, de újabban már itthon is terjednek a fizetős megosztó, illetve fájlküldő oldalak, mint például a Rapidshare, vagy a toldacuccot. Ezek az oldalak azt kommunikálják, hogy olyan, nagyméretű fájlokat továbbíthatsz a segítségükkel, amiket e-mailben már nem tudsz elküldeni. A felhasználók leleményesek, és rögtön küldenek így filmeket, zenei albumokat, és egyéb jóságokat. A feltöltést végző felhasználó a letöltési linket – feltöltés után – megosztja, akivel akarja, majd bizonyos idő elteltével ezek a fájlok törlődnek a közvetítő oldalakról. Kivéve, ha fizetsz, hogy maradjon tovább. Vagy fizetsz, hogy a maximális limitet túlléphesd a fájl esetében (hiszen egy divx formátumú film kb. 720 MB, ezen oldalak pedig max. 500 MB-os méreteket tesznek lehetővé alapból.)

    A letöltő számára is adott a lehetőség, hogy kis összegű havidíjért mondjuk turbófokozaton tudjon letölteni.

    Tehát ezek az oldalak nem a fájlokért kérnek pénzt, hanem a közvetítő szolgáltatásért. Már őket is bőszen perlik.

    Hogyan lehet tehát filmeket és zenéket letölteni, ráadásul INGYEN?

    Konkrét helyeket nem tudok mondani, de nagyon sokféle módon. Ügyesen kell keresni, és nem árt tudni, hogy az adott oldal vagy szolgáltatás milyen rendszerben működik. Lehet, hogy minimális összeget be kell fizetni mondjuk SMS-ben, de az már rád van bízva.

    Veszélyes letölteni?

    Igen, egyértelműen veszélyes. Bár minden „szolgáltató” (vagyis egyes törvénytisztelő fórumok szerint bűnöző) próbál figyelni a fájlok tisztaságára, hiszen ha minden fájl fertőzött lenne valamilyen vírussal vagy trójaival, akkor elfogynának a látogatók, és mindenki valahova máshova menne át letölteni, torrentezni, warezolni. De attól függetlenül, hogy próbálnak vigyázni a tisztaságra, én nem bíznám mások igyekezetére a gépem biztonságát.

    Ha letöltesz, akkor tessék fokozottabb figyelemmel eljárni, még jobban ügyelve a biztonságot érintő kritériumokra! (Operációs rendszer naprakészsége, vírusvédelem, rendszeres adatmentés, stb.)

    Mi Rita véleménye a letöltés szabadságáról?

    Már rengeteg helyzetben bebizonyosodott, hogy az internet közössége afféle önszabályozó szervként is kiválóan működik. A net gyakran kiveti magából az oda nem való embereket és információkat (lásd fals hírek leleplezése, stb.), és én úgy tapasztalom, hogy a neten kellően széles látókörrel sokkal pontosabb és hasznosabb infókat lehet beszerezni – böngészés közben -,  mint pl. bármelyik híradóból.

    Én úgy gondolom, hogy a fájlok szabad letöltése és megosztása egy új világot nyitott. Nem kell 10 évet várni, mire újra meghallok egy elsőre tetsző zeneszámot, mert rákeresek a youtube-on, aztán hallgathatom napestig. Konkrétan emlékszem gyerekkoromból, hogy egyszer hallottam egy dalt a rádióban, majd 10 évvel később hallottam újra!

    Hát ez a világ elmúlt, leomlott, megsemmisült. Helyette szabadság van. Illetve kellene, hogy legyen.
    Megértem azokat is, akik a bevételeiket féltik – zenekarok, előadók, kiadók, írók -, de maximálisan egyetértek a Chris Andreson, Free (vagyis Ingyen) című könyvében (HVG kiadónál  megvásárolható) olvasottakkal: egy szerző számára nem az a legrosszabb, hogy ha nem kap pénzt a művéért, hanem az, hogy ha nem ismerik a nevét!

    Mint szerző, alátámaszthatom ezt. (Két könyvet írtam az elmúlt két évben.)

    Ugyanakkor a pofátlan lopást sem szeretem. Én közzétettem a könyveimet pdf formátumban is, megvásárolhatóak ilyen verzióban is, olcsóbban, mint nyomtatva. Ezzel a lépésemmel bevállaltam azt, hogy előbb-utóbb nemcsak a vevőim fogják olvasni, hanem mások is. A felhasználók elküldik ismerőseiknek.

    De torrenten nem szeretném meglátni, mert a torrenten a fájlok nemcsak fájlok, hanem fizető eszközök is tulajdonképpen (kreditrendszer miatt).  Azért ne töltse fel senki, hogy fenn legyen. Azért töltse fel, mert van rá igény, azért küldje át másnak, mert van rá igény.

    Egyébként pedig egy adalék arról, hogy mennyire keres jól egy olyan könyvíró, aki világhírű, és valóban eladott példányszámok után kapja a pénzt (letöltések után ő sem kap).
    Stephanie Meyer, a Twilight saga írója, tavaly tavasszal már 40 millió dollárt keresett a könyveivel.

    Wáó! Ez csodálatosan szép szám, ezzel a legjobban fizetett írók közé emelkedett.
    40 millió dollár, ez igen!
    De nézzük csak meg, menyit keresett egy darab könyvön?
    Mivel egészen pontosan 40 millió darab könyvet adtak el, ezért egy eladott könyvön 1 dollárt keresett.

    Minden letöltéssel, ami a könyveit érintette, 1 dollár veszteséget könyvelhetett el, ugyanakkor lehet, hogy szerzett vele egy hűséges rajongót.

    Nyilván kiragadott példa, nyilván milyen jogon turkálok én más zsebében, de úgy gondolom, a világ összes internet felhasználójának akaratával szemben felesleges küzdeni. Inkább alkalmazkodni kell. Úgy tudom, erről szól az evolúció is.

    Jó letöltést! (Fájlokkal vigyázni ám!)

    Kapcsolódó bejegyzések:

     

    4 responses to “Hogyan lehet filmeket és zenéket letölteni INGYEN?”

    1. Aha, sejtettem: már jönnek válaszként a hírlevélre a linkek, honnan lehet letölteni :)))
      Köszi, de lemondok róluk!

    2. Ezzel én úgy vagyok, hogy letöltöm, megnézem, -hallgatom, olvasom, stb., ha tetszik, és tehetem, akkor megveszem. $10-20 nem sok egy filmért, egy játékért vagy egyébért.

      Nekem azzal van inkább bajom, mint ahogy te is írtad, hogy elveszik a pénzt azért ami nekik nem is jár(na) (a CD árából az Artisjus-nak).
      Nem értem, hogy miért kell nekem fizetni valamiért, amire talán nincs is szükségem (napi 10-20 DVD lemezt, és 1-2 BD lemezt használok el adatmentésre — nem zenéket és filmeket, vagy lopott adatokat mentek vele, azokat ismét le lehet tölteni, ha valamiért odalesznek)

      A másik bajom azok az indokolatlanul magas árak egyes cuccok esetében. Csak összehasonlításképpen két programozókészlet között(neveket nem írok, mert reklámszaga lesz): egyik ingyen van (van belőle pénzes is, ami kb 800-3000 USD), ezzel szemben, a másik, ami semmivel sem tud többet mint az előbbi, kezdődik 1800 USD – fel egészen 5000-ig, olyan cuccokkal benne, ami sekinek sem kell, de beleteszik, hogy fogyjon, és nem választhatsz, meg kell venned, még akkor is, ha nincs szükséged rá. Csak AZT ADJÁK, AMI NEKEM KELL, SEMMI MÁST.

      Utálom az árukapcsolást. És még sokan mások. Na ez az egyik dolog, amiért létezik warez, torrent, meg miegymás.

      na, kicsit hosszú lett, bocsi.

      Ervin

    3. Engem az fáraszt le, hogy eljátszák az előadók a hattyúk halálát, hogy ők rengeteg pénztől esnek el, miközben kb. max egy újabb vidámparkra ha gyűjthetnek. Ráadásul a koncertekből még mindig rengeteg bevétel folyik be nekik … gondolom én. De egyébként zenére Deezert, Youtube-ot, programokra hát … köhöm köhöm, Cnet-et, filmekre Megavideo-t használok … Ja igen … angol nyelv forrásokra meg … köhöm, köhöm

    4. Jó kis cikk! Nem ismerek olyan embert, aki eddig ne töltött volna le illegálisan valamit az internetről. Az igazság viszont valahol középen van. Személy szerint, egyetértek beerwinnel, “ha tetszik, és tehetem, akkor megveszem”.
      U.I.: Rég volt az utolsó bejegyzés. Mi történt az utóbbi fél évben?

    Leave a reply