Kellene egy jogosítvány

Egészen jól összeszedett cikket közöltek az internetes bűnözés rejtelmeiről az Origo.hu-n, bár a címe kissé bulváros lett: Internetes bűnözés kezdőknek.
Kapásból az jutott eszembe, hogy: kezdőként is lehet bűnözni ;).
De persze nem ez a cikk üzenete, sőt!

Arra világít rá Szedlák Ádám írása, hogy tulajdonképpen milyen célok mozgatják az internetes alvilágot manapság. Talán azért, mert elég szoros kapcsolatot ápolok a kimondottan kezdő felhasználókkal, folyamatosan azt érzem, hogy erről a témáról egyszerűen nem lehet eleget beszélni.

Két nagy probléma van, ahogy az Origó cikkében hivatkozott, Brian Krebs blogbejegyzésében is olvasható.

A felhasználók hallanak ezt, hallanak azt, néhány morzsából összeraknak maguknak egy néha totálisan fals képet, és az alapján hoznak meg később döntéseket. De ez a kisebb gond, a nagyobb gond az, hogy rossz úton haladnak, és ahhoz, hogy később rátaláljanak a jóra majd, nem ritkán a kiindulási pontig kell visszamenniük.

Tehát a helyes alapok nélkül vakvágányra vihet az utólag kapott sok-sok hasznos információ is.

A másik nagy probléma, hogy a felhasználók egy óriási csoportja – nagyon nagy többség, tippem szerint 80% – hallott már ezt-azt, de úgy véli, meggyőződése, hogy rá ezek nem vonatkoznak…
„Én csak a híreket olvasom”
„Én csak msn-ezek!”
„Én csak Vaterázok!”
„Kis porszem vagyok én ehhez.”

Egy, a befogadást teljességgel elutasító felhasználónak nem lehet felnyitni a szemét! Képtelenség! Olyan bigottsággal képesek hinni a semmiben, hogy azon rendszeresen elámulok. Egyébként ilyenkor nyilvánul meg, hogy ki, milyen alapszemélyiség. Messziről látom, akivel nem érdemes foglalkozni, ugyanakkor már ért kellemes meglepetés is, egy teljesen tagadásban létező felhasználó néhány hónap (8-9 hó) kőkemény tapasztalati úton szerzett tudás után hajlandó volt feltenni a kérdést, hogy: Hogyan is tudtok akkor segíteni, hogy többé ne érjen semmi baj?

A kérdés már csak az: hagyjuk-e, hogy a felhasználók egyedül járják az útjukat, és tartsuk tiszteletben a tudatlanságukat, vagy pedig avatkozzunk be? Ha belegondolunk abba, hogy egy-egy hiba elkövetése másokra is kihat – nem kell messzire menni, elég az MSN linkküldözgetős nyavajára gondolni, vagy az autorun kártevőre – akkor gyorsan egyértelművé válik, hogy nem hagyhatjuk.

Én speciel felelősséget érzek minden kezdő és haladó felhasználó biztonsága iránt. Ugyanakkor nyitva marad az a kérdés, hogy tűzzel-vassal vigyük-e be a tudást, vagy pedig bízzuk rá az egyénekre? (Segítek: eddig az egyénekre volt bízva, látszik is az eredménye…) Csak kellene az az internetes jogosítvány… Mit gondolsz?

Ma pezsgőzünk! Ez a 100. bejegyzés a blogon! Este igyál legalább egy bodzaszörpöt az egészségünkre :)

Miért kellene egyedül küszködnöd a számítógépes problémákkal, hogy ha van segítség? A PC Kommandó Távsegítség kényelmesen, gyorsan, biztonságosan, és költséghatékonyan segít! Kattints ide a részletekért, és az elérhetőségekért, hogy többé soha ne legyen az gond, hogy nincs kihez fordulni!>>